Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
Nagy vehemenciával fogott a magyar állam az ország 80 évvel ezelőtti német megszállása nyomán a zsidóság vagyontalanításához. A dolog mikéntjéhez a németek adták a megoldási patenteket, a végképp erkölcstelen akció azonban egészen az egyes polgár szintjéig züllesztette a társadalmat. Az alábbi cikk először a HVG 2004. szeptember 25-i számában jelent meg. Részletesen bemutatja a zsidók kirablását 1944-ben, amikor, mint most kiderült, Sulyok Tamás köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak Székesfehérváron.
Még mindig nem tudni, mi történt a svéd diplomatával, az oroszok azóta sem adnak ki bizonyos anyagokat.
Prőhle Gergely helyettes államtitkár próbálta állni a sarat, amikor a holokauszt magyarországi kezelése miatt bírálni kezdték a rendszerváltás utáni magyar kormányokat – különösen a legutóbbit – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában.
Hetven éve, a német megszállás napján Magyarország valóban elvesztette addig is korlátozott szuverenitását, de a náci megszállók kifejezetten fenn akarták tartani a folytonosság látszatát. Fenyegetéssel, de rávették Horthyt, hogy legitimálja az új, németbarát kormányt, amely a közigazgatás felső és helyi szintjein is végrehajtotta a szükséges személycseréket. A németek a lelkesen együttműködő magyar hatóságok nélkül nem is tudták volna deportálni a vidéki zsidóságot.
Az MSZP elnöke szerint a német megszállás ürügyén nem épülhet meg a magyar bűnösöket felmentő emlékmű.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Magyarország náci megszállásának hetvenedik évfordulója alkalmából Paul Lendvai ausztriai publicistától közölt írást szerdai számában.
Orbán Viktort is várja a Mazsihisz a március 19-i megemlékezésre a Dohány utcai zsinagóga elé. A megemlékezésre a Jobbik kivételével minden parlamenti párt vezetőjét és rajtuk keresztül a pártok politikusait is meghívták.
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
A budapesti német nagykövetség szerint az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé, a követség ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a német megszállásnak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg.
Többek között Ungváry Krisztián, Kenedi János, Ormos Mária és Rainer M. János is tiltakozik a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen. A nyilatkozatot eddig 26 történész írta alá. Álláspontjuk szerint az emlékmű "meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit" – írja a Népszava.
Orbán Viktor nyílt levelet írt a Mazsihisz vezetőinek a német megszállás készülő emlékművéről. A kormányfő békülékeny hangot üt meg, ugyanakkor az ellenzők szerinte napi politikai spekulációvá silányítják az áldozatok előtti főhajtást. Orbán szerint a döntésükön nincs mit magyarázni. Közben az V. kerületi önkormányzat megadta az építkezéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.
A német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány - jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke.
A Kormányzati Információs Központ részletes adatokat tett közzé Szabadság térre szánt német megszállási emlékműről. Az ajánlattevő 211,7 millió + áfáért (nettó 269 millió forintért) vállalja a szobor felépítését. Egyetlen nap alatt, december 31-én hirdették ki a szükséges jogszabályt és kötöttek szerződést.
Senki ne csináljon politikai faksznit a német megszállás emlékművéből, mert a kormánynak csak az a célja, hogy "hazánkban az emlékezés kultúrája kialakuljon" – írta a Kormányzati Információs Központ. Köves Slomó főrabbi másképp látja a kérdést.
A Raoul Wallenberg Egyesület reméli, hogy a kormány által a budapesti Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű szövege utalni fog "a kollaboráns magyar állam felelősségére" is.
Az MSZP roma tagozata tiltakozik az ellen, hogy emlékművet állítsanak Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára, és azt kéri a kormánytól, az adófizetők pénzéből ne finanszírozza "antiszemita és rasszista kegyhelyek" létesítését.
